Örökségünk

A MOM története

A MOM betüszó másfél évszázados, gazdag múltat, és a 2000-es évektől prosperáló jelent hirdet.

Hazánkban nagy hagyományai vannak az optikának: a Petzvál-lencse a 19. század közepén született, a Magyar Optikai Művek pedig 1876-ban létesült. A Jánossy Lajos által kezdett optikai kutatások a KFKI-ban világhírűvé váltak, korán megszülettek a magyar lézerek és a szegedi attoszekundumos lézer (ELIALPS) első ötlete, a világot egy évtizeddel megelőzve, Magyarországon fogalmazódott meg.

A Magyar Optikai Művek elnevezés 1938-tól él. Ezt megelőzően elődcégei a XX. század első felében geodéziai műszereket, később optikákat gyártott, különösen ez utóbbiak aztán a hadiipar számára is jelentősnek bizonyultak. Az optika gyártás az első világháború után futott fel.

Közép-Európa legnagyobb optikai-finommechanikai cége volt.

A gyár alapítása és a precíziós finommechanika meghonosítása Süss Nándor nevéhez fűződik. 1876-ban a kolozsvári egyetemen alapított mechanikai műhelye az 1880-as években a Mozsár utca 8-ban működött, majd a századfordulón, az akkori nevén Süss Precíziós Mechanikai Intézet az Alkotás utca 9-be költözött. Az épület azonban alkalmatlannak bizonyult a pontos gyártási műveletekhez, ezért a gyár 1918-ban átköltözött a Csörsz utcába. Anno néhány ház és két temető jelentette a szomszédságot. A cég folyamatosan fejlődött, 1939-ben változtatták a nevét Magyar Optikai Művek Rt-re.

1953-ban az Optikai Kutatólaboratóriummal közösen fejlesztette ki a MOM a távmérős, kisfilmes fényképezőgépet, a Momikon kamerát. Azonban a MOM 1962-ben felhagyott a fényképezőgépek gyártásával, mert a KGST-én belül a gyár állította elő a legjobb minőségű teodolitokat és más, részben hasonló és katonai célra is használható, termoanalitikai és optikai mérőeszközöket.

Fénykorában a MOM hat vidéki telephelyével együtt összesen nyolcezer főt alkalmazó nagyvállalat volt.

A vállalat által gyártott különböző geodéziai műszerek igen hasznosak és keresettek voltak itthon és külföldön egyaránt: távcsövekkel ellátott teodolitok, szintezők, tachyméterek, különféle bányászati- erdészeti, vasúti, hídépítési műszerek. Az óragyártás érdekes úton került a MOM gyártmányai közé.

MgZ40 Gyártó: Magyar Optikai Művek

A gyárban több hadiipari terméket is gyártottak, így 1935 és 1938 között a Junghans, 1939-ben egy angol, majd 1939 végétől újra német szerkezettel légelhárító gránát gyújtófejébe készítettek óraszerkezetet.

A Magyar Optikai Művek kiemelkedő termékei: kisfilmes fényképezőgép, Te-823 másodperc-teodolit (Bors Károly), Ni-A31 automatikus szintező (Tóth Pál), Gi-B2 giroteodolit, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyert (Pusztai Ferenc, kördiagramos tahiméter (Bezzegh László), mikrohullámú távmérő, SPEKTROMOM laboratóriumi spektrofotométer-család az ultraibolya látható infravörös hullámhossztartományban (Balog András), Derivatograph termogravimetriás anyagvizsgáló berendezés (Paulik Ferenc–Paulik Jenő), 60 000 fordulat/min-es laboratóriumi ultracentrifuga (Rohonci Ferenc), MOMCOLOR színmérőcsalád (Lukács Gyula), száloptika gyártása és száloptikai rendszerek (Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza, Besskó Dezső, Állami Díjban részesültek), He-Ne iránykitűző lézer, szalag- és szélperforált kártyalyukasztó, {IV-294.} kártyaolvasó, mágnestárcsás tároló stb.

A budapesti törzsgyár 1976-ban

Hamar beindult a termelés a helyreállítást követően az úgynevezett törzsgyárban, szovjet irányítás alatt, mozdonyarmatúrákkal, szemüveglencsékkel és ébresztőórákkal.

Az 1976-os konstrukciós fõosztály egyik részlege

A MOM dolgozói mindvégig a precíz munkájukról voltak híresek